Versek és mások

Holnap

Képzeld, azon gondolkoztam épp,
hogy vajon ad-e nekem holnapot az ég?
Megnyertem-e vajon a Sors kegyét,
s megérdemlem-e az ő kegyelmét?

Nem vagyok én szent, sosem voltam,
hisz mindig a rossz úton kóboroltam.
S mindig legjobbá válni akartam,
de kitartásommal mindig magamat gátoltam.

Mindig előnyben tartottam mást,
s inkább mindig tűrtem a nyomást.
Mindig elkerültem, testem panaszát,
sosem hagyta el a szám segélykiáltás.

Nem vigyázok magamra, ez az én bűnöm,
s hogy a fájdalmat én ilyen jól tűröm.
Ideje már az életem értékén tűnődnöm,
ideje, hogy a hanyagság bennem enyhüljön.

Ez egy örök tanács mindenki felé,
hogy gondolja át az élete értelmét.
S hagyjon fel az önmérgezéssel, akkor is ha nehéz,
mert nem biztos, hogy ad holnapot az ég!

Seb

Csak ülsz és nézel,
pedig legbelül nagyon vérzel.
Míg közelről elrejted szenvedésed,
távolról látom, nincs reménységed.

Te, ki életem vidám foltja vagy,
bánatos lettél, elkapott a vihar.
S ahogy a fű megázik az esőben,
úgy ázik lelked a keserűségben.

Tudom. Egyedül érzed magad,
hiába vesz körbe a szeretet áradat.
S miután arcod álmosollyal álcáztad,
hazamész, majd a sötétben kisírod magad.

De ha már másban nem is hiszel,
hidd el ezt a dolgot még nekem:
Míg én élek sosem leszel árva,
itt vagyok veled a boldogságot várva.

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat